Om! Beszédem az elmén alapuljon (azaz legyen vele összhangban); elmém a beszéden alapuljon
Ó, Önmagadtól fénylő, nyilatkozz meg nekem.
Legyetek mindketten (beszéd és elme) a Véda hordozói számomra. Ne hagyjon el engem mindaz, amit hallottam
Egybekötöm (azaz eltörlöm a különbséget) a nappalt
És az éjszakát e tanulmány által.
Kimondom, ami szóban igaz;
Kimondom, ami gondolatban igaz.
Védelmezzen engem Az (a Brahman)
Védelmezze a beszélőt (azaz a tanítót), védelmezzen engem; Védelmezze a beszélőt – védelmezze a beszélőt. Om! Legyen béke bennem!
Legyen béke a környezetemben!
Legyen béke a rám ható erőkben!
I-1. A legbensőbb Brahman A, U, M – ezt mondva a jógi megszabadul a születés körforgásától. Om, leborulok Narayana előtt, akinél Sankha, Chakra és Gada van. Az upasaka Vaikunthába jut.
I-2-4. A Brahmapura lótusz, villámként és lámpásként ragyog. Devaki fia Brahmanya (44 szentséggel bíró brahmana); ugyanígy Madhusudana, Pundarikaksha, Vishnu és Achyuta. Narayana az Egy, aki minden teremtményben létezik, az ok nélküli oki személy.
I-5. Aki Vishnun meditál, nem szenved, nyomorúság és káprázat nélkül való – nincs félelem; aki itt sokaságot lát, halálból halálba megy.
I-6-8. A szívlótusz közepén létezik Ő (Brahman), a tudás a szeme; a világ és a tudás Brahmanban alapozódik meg. Ő, a kereső, e tudással távozik e világból, és a másik világban minden vágyát elérve halhatatlanná válik. Ahol mindig fény és érték van, ott a személy eléri a halhatatlanságot – Om Namah.
II-1-10. A mája eltávozott tőlem, én vagyok a tiszta látás; egóm alászállt, és vele a világ, az isten és a lélek közti különbség. Én vagyok a belső Önvaló, pozitív és negatív szabályok nélkül; én vagyok a kiterjedő Üdv; én vagyok a tanú, független, nagyságomban működő; öregség és hanyatlás nélkül, ellentétek nélkül, tiszta tudás, a Megszabadulás óceánja; finom vagyok, minden tulajdonság nélkül.
Három minőség nélkül vagyok, minden világ az én ölemben létezik; a változatlan tudat, túl az értelmen és a cselekvésen, nincsenek részeim, születetlen, tiszta valóság.
Végtelen tudás vagyok, áldásos, oszthatatlan, hibátlan, határtalan valóság. Az Agamák által megismerhető vagyok, minden világ számára vonzó. Tiszta öröm vagyok; tisztaság, egyetlen, örökké fénylő, kezdet nélküli; megbizonyosodtam a legfelsőbb Igazságról.
Megkülönböztetéssel ismerem magamat, aki második nélkül vagyok. Mégis tapasztalják a kötöttséget és a megszabadulást. Eltűnt a világ, amely valósnak látszik, mint a kígyó és a kötél; egyedül Brahman létezik a világ alapjaként; ezért a világ nem létezik; ahogy
A cukrot átjárja a cukornád íze, úgy járja át engem az Üdv. Mind a három világ, Brahmától a legkisebb féregig, bennem képzelt.
Az óceánban sok minden van, a buboréktól a hullámig; de az óceán nem kívánja ezeket – így nekem sincs vágyam a világ dolgaira; olyan vagyok, mint a gazdag ember, aki nem kívánja a szegénységet. A bölcs elhagyja a mérget, az amritát választva. A nap, amely
Ragyogóvá teszi az edényt, nem pusztul el az edénnyel együtt; ugyanígy a lélek sem pusztul el a testtel.
Nincs sem kötöttségem, sem megszabadulásom, nincs sásztra, nincs guru. Túlléptem a máján – hadd
Távozzon az élet, vagy hadd támadják az elmét – nincs nyomorúságom, mert örömmel vagyok tele, ismerem Magamat; a tudatlanság elfutott valahová – nincs cselekvőségem, sem kötelességem, kula és
gotra. Ezek a durva testhez tartoznak, nem hozzám, aki különbözök tőle. Az éhség, a szomjúság, a vakság stb. csak a linga-dehához tartoznak. A tompaság, a vágy stb. csak a karana-dehához tartoznak.
Ahogy a bagolynak sötét a nap, úgy a tudatlan ember számára sötétség van Brahmanban. Amikor a látást felhők takarják, azt gondolja, nincs nap. Ahogy az amritát, amely különbözik a méregtől, nem érintik annak hibái, úgy én sem érintem a tehetetlenség hibáit. Már egy kis lámpa is eloszlathatja a nagy sötétséget; így már kevés tudás is elpusztítja a nagy tudatlanságot.
Ahogy a kötélben soha nincs kígyó, úgy bennem sincs világ.
Aki ezt akár csak egy muhurtán (rövid időn) át gyakorolja, nem tér vissza (e világba).
Om! Beszédem az elmén alapuljon (azaz legyen vele összhangban);
Elmém a beszéden alapuljon
Ó, Önmagadtól fénylő, nyilatkozz meg nekem.
Legyetek mindketten (beszéd és elme) a Véda hordozói számomra
Ne hagyjon el engem mindaz, amit hallottam
Egybekötöm (azaz eltörlöm a különbséget) a nappalt
És az éjszakát e tanulmány által.
Kimondom, ami szóban igaz;
Kimondom, ami gondolatban igaz.
Védelmezzen engem Az (a Brahman);
Védelmezze a beszélőt (azaz a tanítót), védelmezzen engem;
Védelmezze a beszélőt – védelmezze a beszélőt.
Om! Legyen béke bennem!
Legyen béke a környezetemben!
Legyen béke a rám ható erőkben!
(Itt végződik az Atmabodhopanishad, ahogyan a Rig-Védában található)
Fordította és magyarázta: Acharya Shree Shankar és Swami Ramananda